Elindultak, Rain k�nyszeredetten pr�b�lta ki�r�teni elm�j�t. Az asztalon m�r ott sorakoztak a sz�ks�ges kell�kek, gõz�lgõ te�skancs�, k�t cs�sze, k�t alj, �s egy krist�lyg�mb.
Remek, egym�snak kell j�solni, az nem olyan neh�z, gondolta.
Le�ltek, a jobb sz�lsõ asztalhoz, ekkor mell�j�k l�pett egy szigor� tekintetû, fiatal, szoros szõke copfos boszork�ny �s le�lt, majd Lilyre f�ggesztette tekintet�t �s l�gy, b�rsonyos hangon �gy sz�lt:
- Elõsz�r t�ged vizsg�ztatlak, �gy hallom, mindketten remekeltek ebbõl a t�rgyb�l.- Rain b�tor�t�an mosolygott bar�tnõj�re
- Nos, mit hoz nekem a j�võ?- tette fel a k�rd�st m�g mindig Lily arc�t f�rk�szve.
Teh�t m�gse egym�snak kell j�solni, k�r, futott �t Rain agy�n.
K�sõbb sz�gyellte, de semmit sem hallott Lily j�slataib�l, Siriust �s Jamest figyelte, mennyire magabiztosak �s erõsek, �s Sirius, õ olyan... mag�nak is nehezen vallotta be...t�k�letes.
�br�ndoz�s�b�l a szõke boszork�ny kellemes hangja z�kkentette ki:
- Te j�ssz.
- Hogy?- k�rdezte Rain �s k�r�ln�zett, Lily �sszeszedte a holmij�t, �s sz�lesen vigyorogva otthagyta, remek, akkor siker�lt neki.
- Elõsz�r a tenyerembõl kell j�solnod.-mondta a nõ, �s Rain fel� ny�jtotta jobb kez�t
Az elsõ akad�lyt sim�n vette, teny�rbõl b�rki tud j�solni, ha tudja, mi mit jelent.
A k�vetkezõ a teafû volt, ez is k�nnyen ment, �j �ll�st, egy sokkal jobbat mutattak az �zott teaf�vek. Amikor Rain ezt elmondta, a boszork�ny �sszer�ncolta homlok�t �s az ajk�ba harapott. Rain nem tudta, mire v�lje, de nem is �rdekelte, csak, hogy v�ge legyen m�r.
A g�mbbel volt a legk�nnyebb dolga, l�tta, ahogyan a boszork�ny lefel� menet megbotlik �s leesik a l�tr�n, nem tudta, ezt hogy adja elõ, ez�rt ink�bb csak annyit mondott:
- Vigy�zzon lefel� menet!
A boszork�ny ugyan meglepõd�tt egy kicsit, de azt�n elmosolyodott �s megk�sz�nte Rainnek.
H�t ennyi, v�ge az �sszes vizsg�nak, gondolta, mik�zben r��rõsen s�t�lt a folyos�kon.
Rainnek megint esz�bejutott Sirius, mi a baj velem, az biztosan nem norm�lis, ha naponta sz�zszor is r�gondolok, vagy ink�bb nem is gondolok m�sra, bizonytalanodott el, lehet, hogy �lland�sult m�r n�lam ez az �llapot, �jjel is r� gondolok, sõt, jobban meggondolva, vele is �lmodtam, lovallta bele mag�t egyre jobban.
- H�lye vagyok!- jelentette ki v�g�l fennhangon �s �szre sem vette, hogy egyenesen az egyik szobor elõtt �csorg� Siriusba rohan.
- Nem �n mondtam, Randell!- fogta meg �s tette arr�bb egy hat�rozott mozdulattal a l�nyt, majd elvigyorodott.
- Mi? Ja bocs, nem vettelek �szre.- hebegte Rain- Mit csin�lsz te itt?
- �ppen a klubba tartok, ak�rcsak te.- felelte laz�n a fi�, de k�zben a f�ldet n�zte.
- Aha.- b�lintott a l�ny. S�ri cs�nd k�vetkezett, majd:- De akkor hogy mentem neked, ha elõttem ment�l? Mi�rt �llt�l meg?
- L�ttam az elõzõ kanyarn�l, hogy j�ssz �s gondoltam, bev�rlak.- v�gta r� r�gt�n- �tm�sz j�sl��stanb�l?- k�rdezte �s megint vigyorgott.
- Tal�n.- felelte Rain �s szimpadiasnak sz�nt karmozdulat�val kishijj�n orrbav�gta Siriust
- �s te?- k�rdezte �szre sem v�ve, mekkor�t ugrott sz�vszerelme.
- Nem nagy �gy, csak tudni kell, it hisznek el, �s olyat kel j�solni, valamit, amibe nem s�lhetsz bele, a teny�rj�sl�s meg tiszta logika.- mondta vontatottan, roppant �nel�g�lt k�pet v�gva.
- Az�rt az sem �rt,- felelte kim�rten a l�ny-ha l�tsz valamit.-nem �rtette, hogy lehet szerelmes egy ilyen alakba.
- Biztos.- hagyta r� �s�tva.- Deh�t van, akinek nem adatik meg ez a k�pess�g, tudod, Randell?!- g�nyol�dott b�natos k�ppel.
- Igen, �n tudom.- sz�lt a l�ny, �s tekintet�t Sirius�ba fonta.- Ha m�r itt tartunk, nem k�ne f�lned a tegnapi j�slatomt�l, M�g sosem t�vedtem.- folytatta fagyosan,de r�gt�n meg is b�nta, most pont olyan arrog�ns volt, mint az elõtte �ll� fi�.
- Illetve, persze nem akarom, hogy valami bajod legyen, vagy ilyesmi.- tette hozz� sietve.
- Ja, k�pzelem. Mellesleg, lehet, hogy rosszul �rtelmezted, a kutya eg�sz m�st jelent, mint a zord�, kin�zetre viszont nagyon hasonl�t.
- Igen,- b�lintott lassan a l�ny- erre t�nyleg nem gondoltam.
- Am�gy meg, tudod, a kuty�kkal nagyon j�l kij�v�k...
- J�, j�, �rtettem, de az�rt vigy�zz magadr- mosolyodott el v�gre Rain.
- Mi a fene van, m�rt �csoro...- a mellett�k �ll� f�lszemû, p�pos boszorka szobr�nak p�pj�b�l James feje bukkant elõ.- ���, szia Rain!
A l�ny k�rdõn n�zett hol az egyik, hol a m�sik fi�ra.
- Asszem, lebuktunk, pajt�s- h�zta ki bar�tj�t a szoborb�l Sirius.
James �s Sirius egym�sra n�ztek, majd Rainre, de v�g�l James sz�lalt meg.
- Ez egy titkos alag�t bej�rata.- mondta
- �s hov�...- kezdte Rain, de Sirius m�r v�laszolt is
- Roxmortsba vzet.
- Szuper,-lelkendezett a l�ny- mehetek �n is? M�r olyan r�gen j�rtam ott.- esz�be sem jutott megk�rdezni, honnan ismerik a bej�ratot, mit akarnak csin�lni, �s egy�bk�nt is, ezt tiltja a h�zirend. Sz�val semmi ilyesmi nem j�rt a fej�ben.
A k�t fi� ism�t �sszen�zett, nyilv�n nem erre sz�m�tottak.
- Tõlem.-James megvonta a v�ll�t, mire sirius oldalba b�kte.
- Most nem lehet,- sziszegte �sszeszor�tott fogakkal Sirius, bar�tja szem�be n�zve- tudod!
- Ja, t�nyleg- esett le Jamesnek- ne haragudj, de most t�nyleg nem lehet, ink�bb majd p�r nap m�lva.
- De mi�rt...- mondta csal�dottan a l�ny, a k�t fi� azonban m�r be is m�szott a szoborba.
- Viszl�t, Randell, majd tal�lkozunk- b�cs�zott Sirius, lefel� nyomkodva (rukdosva) Jamest, majd õ is eltûnt, �s a p�p becsap�dott m�g�tt�k.
Rain t�tott sz�jjal b�multa egy darabig, majd folytatta �tj�t a torony fel�.