Az emlék után
Írta:Sirius Black

Eltelt egy hét azután a bizonyos nap után, mikoris Lily Evans dühtõl ordítozva védte meg Jamestõl és Siriustól Perselus Pitont…de a fiúk csak Pipogyusznak hívták.
Ez idõ alatt Jamsnek volt ideje magába néznie, de semmit nem talált önmagában ami hiba lett volna.
- Nyugi pajti, a csaj szeret téged de túl makacs ahhoz hogy bevallja egyáltalán önmagának, nemhogy neked! - mondts Sirius, miután James megosztotta vele aggodalmait. -Hidd el nekem nincs benned semmi hiba, hisz mindenki szeret, szuper kviddicsjátékos, kitünõ tanuló vagy, mit akarsz még ??-értetlenkedett Sirius.
- Ez mind szép Tapmancs, de nekem Lily kell. Ha nem emlékeznél a múlt héten a fejemhez vágta mekkora öntelt hólyag vagyok, ráadásul azóta még csak rám sem néz! -szomorkodott tovább James.
- Ágas, Tapmancs gyertek kezdõdik a gyógynövénytan! -szólt oda nekik valaki a nagyteremben. A fiúk hátranéztek és meglátták barátjukat Remust, majd elindultak felé, hogy együtt folytassák útjukat a felforrósodott üvegházakba.

- James, James..figyelj már ide! Nézd mi van Bimba kezében! -röhögött Sirius.
-Most min nevetsz ? –kérdezte Lupin. -Az csak egy szívvirág semmi különös nincsen benne. Ezt csak azok használják akik szerelmesek és ezzel a virággal tudják bizonyítani hogy valóban szerelmes e az illetõ, ugyanis a virág azonnal szívalakú buborékokat szór, miután átadják. De ha a szerelem nem igaz….
- Jól van elhisszük, neked. -intette le gyorsan Sirius majd Jameshez fordult.
- Te, ez pont neked való…csak annyi, hogy átadod Lilynek a virágot és akkor tudni fogja hogy te igenis komolyan gondolod…...-súgta oda barátjának.
- Persze, csak az a baj hogy Evans úgy kerül engem mintha fertõtzõ ragyaszóródásom lenne. -súgta vissza búsan Ágas.
Ezen Sirius jót nevetett a szokásos ugatós hangjával,majd miután meglátta barátja arcát megpróbálta visszafojtani nevetését.
- És..és…akkor most mit akarsz csinálni? Szerintem is jó lenne ha átadnád Lilynek…egy próbát megér nem igaz….?-kezdte félénken Peter aki eddig a szívvirágokat bámulta.
- Már hogyne adná oda …..hiszen õ James, semmitõl nem riad vissza, fõleg nem attól hogy egy lánynak át kell adnia egy szál rózsát, ugye? -röhögte el megint magát Sirius.
- Igen, biztosan .-hagyta rá James, majd elnézett Lily felé aki elmerülten sugdolózott barátnõjével. A világért sem merte volna bevallani barátainak, hogy õ igenis nehéz feladatnak találja azt, hogy oda kell mennie Lilyhez, aki ráadásul nyilvánvalóan nem szereti, és át kell neki adni egy olyan virágot ami teljes egészében bizonyítja szerelmét. Már kicsengettek az óráról mikor még mindig ez járt a fejében és attól a gondolattól is félt hogy a virág nem fog szívbuborékokat szórni, na akkor igazán hülye helyzetbe érezné magát.
Merengésébõl aztán Remus keltette fel a nagyteremben.
- Még mindig a virág és Lily jár a fejedben? -kérdezte.
- Hm?…..micsoda..vagyis igen.., nem –felelte zavartan.
- Még ma este elcsórunk egy pár szál virágot, és akkor átadhatod Lilynek, rendben?-kérdezte mosolyogva Sirius.
- Elcsórni,micsoda??Nem, Tapmancs..azt nem engedhetem, és mi van ha elkap titeket valaki…nem megtiltom,ha el mertek menni 1 hét büntetõmunka…-kezdte szokásos szövegét Remus,de a többiek már javában ebédeltek.
-Befejezted?-kérdezte végül Sirisus ásítva.-Drága barátom,hiszen már annyiszor jártunk a Tilosban nem hinném hogy most fognak minket elkapni,ráadásul csak egy szál virágról van szó.Velünk tartasz?Holdtölte úgyis soká lesz még addig meg kell egy kis szórkozás.

Aznap este a Griffendél klubhelységében már csak 5-en ültek.Remus,Sirius,James,Lily és egy barátnõje.
A három fiú várta hogy a két lány elmenjen lefeküdni így hát,hogy kezdjenek valamit nekiálltak házit írni.Persze ez Jamesnek nem sikerült,hisz végig Lilyt nézte,aki egy cseppet sem utalt arra ,hogy változott volna a véleménye róla.Legszívesebben elkiabálta volna magát, de a lány csak néha pár mordulással jelezte ,hogy már nagyon unja James bámészkodását.

Pár perccel éjfél elõtt Lilyiék felmentek aludni,majd James gyorsan felszaladt a trükkös köpenyéért.
-Gyere már siessünk!-szólt oda neki Sirius mikor hirtetelen megtorpant Ágas.- Mi van?Félsz?-kérdezte ártatlan arccal Tapmancs.
-Nem,dehogy de minta valaki itt lenne,vagyis valami zajt hallottam,..nem baj menjünk!-mondta .
Egész úton senkivel nem találkoztak hála a térképnek , amit még õk négyen a Tekergõk készítettek.
Mikor már a tölgyfaajtónál jártak,hangokat hallottak, megfordultak és megpillantották Dumbledoret.
- Ez nem lehet igaz!-suttogott Holdsáp- Pont,most!Ezt nem ússzuk meg srácok!
-Nyugi már, és maradj csendben- szólt barátjára Sirius.
-Nocsak?!Nincs itt senki?-szólt relytéjesen Dumbledore ,mintha tudná,hogy 3 iskolai növendék épp készül távozni a kastélyból egy láthatalan lévõ köpeny alatt.-Hát persze mért is lenne itt valaki,hiszen nem is látom.-mondta kicsit furfangosan Dumbledore,majd kacsintott egyet arra a helyre ahol a három fiú állt.

Amint a fiúk kiléptek a szabadba egybõl felszabadultak.Meleg nyári este volt,ráérõsen elsétáltak köpenyük alatt az üvegházakhoz.A mûvelet nagyon egyszerû volt.Siriusnak ugyanis volt egy kése,ami bármilyen zárt kinyitott így könnyen bejutottak Bimba professzor imádott növényeihez, majd ledobták köpenyüket. Elõször azt hitték keresniük kell majd a virágot, de aztán Remus felkiáltott!
- Ott van! Nézzétek!
- Nyugi Holdsáp még lebukunk miattad – morogta oda neki bujkáló mosollyal Sirius.
- Szerintetek hány szálat vegyek el?- kérdezte James.
- Könyörgök Ágas ne szenvedj már,inkább sieiss ugyanis, Frics roh..t macskája itt áll elõttünk.
- Na ne……!-kezdték, de már rohantak is ahogy csak a lábuk bírták.Jól tudták,hogy ha Frics egyszer elkapja õket Dumbledore nem tud segíteni rajtuk!Hosszú percek teltek el míg eljutottak a Kövér Dámához,a térkép segítségével könnyen kikerültek minden akadályt ami az útjukba állt.
- Csokibéka!-mondták egyszerre.- azzal gyorsan berohantak a klubhelyiségbe.
- Hát ezt megúsztuk!-mondta Remus lihegve.
- Mint mindig!- mondták.
-Fiúk,tudjátok,hogy nem szeretek ellenetek szólni,de ma is észrevett minket Dumbledore,nem emlékeztek?
- Ezt meg mibõl gondolod Holdsáp?-kérdezte magabiztosan Sirius.
- Azért ne nézzétek Dumbledoret hülyének,ti is láthattátok , hogy kifejezetten ránk kacsintott és…. Kicsit vissza kell vennünk.Épp elég az is hogy minden holdtöltekor eggyüt szaladgáunk össze - vissza!Így is lelkiismeretfurdalásom van!
- Dumbleore mindig is megbízott bennünk!- zárta le a témát James,ugyanis õ sem szeretett errõl beszélni.- De legalább szereztem 4 szál virágot Lilynek-mosolygott a fiú.
- Bocs öreg, de szerintem csak 1-t ugyanis a másik 3-nak hát khm….nincs is szirma-mondta röhögve Tapmancs.- Legalább ezzel is megvagyunk, holnap átadhatod Lilynek a virágokat és végre valahára nem hallgatjuk álló nap a te nyavajgásaidat –ásíttotta a fiú.

Másanp reggel Remus,Sirius és James álmatagon leballagtak a nagyterembe,Peter már ott várta õket.Izgatottan felállt és átadta helyét a fiúknak,majd gyorsan õ is leült velük szembe.
- Kössz Peter!- nyögte oda neki Sirius.
- Hol voltatok tegnap este?Mikor álmomból felkeltem senkit nem láttam az ágyában.
- Ne itt – kezdte Remus.- Errõl majd késöbb.Inkább menjünk átváltoztatástanra.
Az órán Jamesnek megint nem sikerült figyelnie,hiszen csak Lilyt bámulta és közben arra gondolt,hogyan adja át a lánynak a virágot.Közben Sirius már teljesen átváltoztatta az asztalát disznóvá, s körülötte ott álltak a bámészkodó lányok.Némelyek a sminküket igazították,volt aki a haját.A fiú mit sem törõdve a lányokkal, felállt és odasétált Remushoz, majd leült.
- Már úgy unom ezeket a lányokat,legalább az egyik érdekelne…de nem!-mondta unottan.
- Szerintem nem csúnyák,és mind oda van érted,hát nem látod?!-kezdte Remus.
- Jó,de nekem olyan lány kell akiben megfog valami,eddig még egyet sem láttam.Nézz csak rá Jamesre,naphosszat Lilyt bámulja még sem jut vele sehova,ugyanis Lily annnyira öntelt.Na pl. nekem ilyen lány nem kell aki után ennyit kéne futnom.- válaszolta röhögve.
- 30 pont a Griffendélnek!-kiabálta a tanárnõ.- Pompásan csinálta Black,gyönyörû a malaca.
A lányok erre sikongva megtapsolták Siriust és felé pislogtak,mire Sirius csak mordult egyet és Remus csak ennyit szólt:
- Te csináltad magadnak barátom.- mondta nevetve.

A terembõl kifele jövet James végre magához tért.
-Tudom már hogyan adom Lilynek oda a virágot.
- Hogyan?-kérdezték.
- Egyszerûen odamegyek hozzá és átadom!-felelte.
Sirius és Remus egymásra néztek és kitört belõlük a nevetés,Peter meg csak próbálta leleplezni mosolyát.James értelenkedve nézett rájuk.Majd Sirius nagy komolyan megszólalt:
- Ágas, te ezen mennyit gondolkodtál?
- Hát elég sokat…végülis fontos hogyan adjam át,nem?
DE választ erre már nem kapott. A fiúk egyszerûen megint röhögtek, Sirius szokásos ugatós nevetést hallatott, fel sem tudták fogni James mire gonodlhatott. Bele sem mertek gondolni, hogyan akarta a lánynak átadnia szívvirágot, de miuán kiértek a legendáslények gondozása órára nagy nehezen befejezték a nevetést,bár nem önszántukból. Mardekásos lányok egy csoportja most egy lány felé gyûltek össze a Tiltottt Rengeteg széle mentén. A 4 fiú gyorsan odaszaladt megnézze mi a baj. Mikor odaértek Lily Evanst látták a földön kuporogni.
- Mocskos kis sárvérû!-hallották egy mardekásros lány kiabálását.
- Hagyjatok békén,nem ártottam nektek, és nem szégyellem,hogy a szüleim muglik!
- Ellenkezni és feleselni mersz Evans!?- kiabálták a mardekáros lányok.
- Stupor! – kiabálta egy fekete hajú lány.
- Protego!- mondat Lily ezzel megakadályozva hogy hátraszaltót csináljon.
- Lily!-szólt csendesen James és odarohant a lányhoz,de közben eltalálta egy sóbálvány átok és vigyázállásban elborult.
- Bellatrix!- szólt hirtelen Sirius.
- Tessék?- fordult meg kíváncsian a lány.- Jajjj hát te vagy drága unokabátyám? A család szégyene? Mit akarsz?- kérdezte meglehetõsen nagy undorral a lány.
- Hagyjátok békén Evanst!
-Már mért hagynánk?Egy sárvérût nem baj ha bántunk!- mosolyogta gonoszan.
- Már hogyne lenne baj!-szidta magából kikelve Sirius. – OBSTRUCO!-kiáltotta majd Bellatrix nagyot repült a levegõben.
Tapmancs..ne!-kezdte Remus.
- Hagyj!Gyertek inkább segítsünk Jamesnek és Lilynek. –mondta. Oda siettek. Remus elmormolta a sóbálványátok ellenbûbáját.
- Jól vagytok? -kérdezte Peter.
- Áhhh..kössz…én igen, és te Evans?- szólt komyolan James.
Lily értetlenül nézett Jamesre, látszott rajta hogy alig tud megszólalni.A többiek érdeklõdve nézték a párost.
- Te megmentettél…vagyis elém ugrottál! TE???
- Igen én!-pirult el James.
- Nem te nem lehetsz ilyen…..te nem ilyen vagy…Potter???!!Ez nem lehet igaz.
- Hidd el Evans ez igaz.- mosolygott kicsit bátrabban a fiú. - Tessék ez a tied.- és odaadta Lilynek a szívvirágot ami nagy piros szíveket fújt ki magából, mostmár James érezte, hogy minden rendben lesz,Lily nem utasíthatja el ezek után.
- Öhhh…köszönöm- nyögte ki végül a lány aztán felfogta mit kapott!-Potter,de hiszen ez egy……ez egy szívvirág és szíveket fúj vagyis….- Lily elpirult.
- Lily járnál velem? -tette fel a kérdést James.
- Micsoda,hogy én?Na nem…!Soha…Te megvédtél…vagyis..nem, nem értem…majd nagy hebegés-habogás közepette hirtelen kijelentette:
- Igen!felelte a lány majd, még mindig csodálkozó arcot vágva, megfogták egymás kezét és elkezdõdött a tanóra. Remus még odavetette Bellatrixnak:
- És plussz egy hét büntetõmunka!


Az események után Jamesre rá sem lehetett ismerni.Hihetetlen de senkibe nem kötött bele a folyosókon,senkire nem szórt átkokat (kivéve Pipogyuszt).Miután barátai közölték vele ezt, James csak mosolygott egyet, de nem szólt. Észrevette ugyan, hogy Tapmancsanak hiányoznak azok az idõk, mikor együtt átkoztak mindenkit,de úgy látszott egy idõ után õ is elfogadja. James ezekután sokat volt Lilyvel, de nem hanyagolta el a barátait. A lány tehát jó hatással volt rá és James tudta ,hogyha Lily mégegyszer rajtakapja hogy megátkoz valakit egybõl kirúgná.Sajnos Ágas sem volt tökéletes ezért aztán Lily a járásuk után 3 héttel rossz helyen és rossz idõpontban talált a Tekergõkre.


- CSsss….halkabban!- szólt Sirius.-majd õ és James odalopóztak Perselus Piton háta mögé. -Ez nagyon jó kis móka lesz, és még Lily sem tudja meg.-mosolyodott el a fiú. -MOST!- szólt.
- Stupor!
- Obsrutco! -kiabálta James és Sirius egyszerre.
A parkban ekkor Pipogyusz össze esett és ezzel egy idõben egy lány sikított.
- James!Te…..te…-a lány szóhoz sem jutott. -Nem változtál semmit!Hogy merészeled?Hátba támadtad? Megígérted! Becsaptál! Tudod mit, menj a fenébe a szívvirágoddal nekem nem kell egy ilyen hazugtól!-és ezt mindet a lány egy szuszra ordította, azzal odadobta James elé a virágot, amit sokszor a hajában viselt és otthagyta a fiúkat.
- NE várjj Lily megmagyarázom,hiszen õ sárvérûnek nevezett téged…várjj kérlek….!-szólt utána James de a lány meg se hallotta.
- Ajjajjj- mondta Sirius- Öregem ezt jól megcsináltuk!Pedig milyen szép volt,virággal együtt a hajában!- fejezte be Sirius.Észrevette ugyanis, hogy barátja teljesen összeomlott és virággal együtt a kezében könnyezni kezdett. Sirius nem hitte volna , hogy Ágas egy lány után sírna, de be kellett látnia, tévedett.Azzal otthagyták Pipogyuszt a tûzõ napon és elindultak a kastély felé.

A következõ hetekben Lily még csak rájuk sem nézett, James pedig teljesen összeomlott. Már semmihez nem volt kedve.A virágot amit Lily visszaadott neki a talárja alatt a szívén tartotta. Hangulata már barátait is utolérte, így egész nap nem csináltak semmit csak ültek és bambultak.
Aztán egyik este 8 óra tájban James befejezte házifeladatát és azzal az indokkal,hogy egy levelet küldd szüleinek kilépett a klubhelyiségbõl.Remus aggódva nézett barátja után, de Sirius megnyugtatta.
- Nyugi csak egy kis átmeneti zavar….vagyis remélem. –mondta zavartan.
Jajjj Peter már megint összekeverted a bolygók nevét!- szólt megrökönyödve Remus. -Várrj, segítek !
- Öhm ..kössz! -motyogta zavartan a pöttöm kisfiú.
James még 10 órakkor sem volt sehol ezért barátai kezdtek aggódni, hogy Frics elkapta õt,de megnyugtatták magukat azzal,hogy Ágas tud magára vigyázni,majd lefeködtek aludni.
Pedig James a sötét folyosókosn sétálgatott unottan és természetesen Lilyre gondolt.Ezért aztán nem vette észre amikor a perefektusi fürdõszobából kilépett valaki.
- Lily!-szólt ijedten.
- Potter! Te meg mit keresel itt?- kérdezte a lány.
- Öhm..csak sétálgattam és te?- kérdezte.
- Én prefektus vagyok és itt fürödtem- válaszolta a lány. – De neked egy hét büntetõmuka ugyains 9 óra után tilos a folyosókon mászkálni.
- Még mindig mérges vagy?-váltott témát James.
- Semmi közöd hozzá,te felfújt hólyag, hagyj engem bé….-kezdte volna a szidást Evans de a fiú elhalgattatta.
- Csss…nem hallod?Van itt valaki!-mondta.
A folyosón sötét volt nem sok mindent láthattak,de hallani hallottak.Rajtuk kívül még vagy 4 személy lehetett a folyosón.Lily megijedt és hirtelen megfogta James kezét,de gyorsan el is engedte.Egyszerre aztán 3 átkot szórtak Jamsre.
- Petrificus Totalus!
- Stupor!
- Obstrutco!
Lily felsikoltott.Fáklyák gyúltak hirtelen és 4 alak jelent meg.A lány mindegyiket ismerte de csak egynek tudta a nevét.- PITON!- kiabálta. – Te meg mit …mit csináltok? Mit akartok itt? Már rég aludnotok kéne!
-Tényleg! -szólt a sápadt arcú fiú.- De elõtte még leróttam a tartozásomat Potternek.És te mit keresel itt sárvérû?-kérdezte gúnyosan Piton.
-Én….én…-Lily a dühtõl nem is tudott megszólalni- Én prefektus vagyok.És egy hét büntetõmunka mind a négyõtöknek és jelenteni fogom az igazgatóúrnak, hogy mit tettek Potterrel! -kiabálta.
- Nyugodtan,feltéve ha még emlékezni fogsz rá! –kezdte Piton.- Kár hogy Pottert soha nem köpted be!
Piton ezzel telibetalált,látta hogy a lány elpirul és könnyezni kezd,majd odafordult James felé.
- James kelj fel,kérlek,James!-könyörgött Lily.Ekkor a lány meglátta a fiú talárja alatt a virágot, ami lelombozódott mióta visszaadták.- Rendben!Ha ti így !Capitulatus!-mormolta Lily!A pálcák mind Lily kezében landoltak,majd megfenyegette a fiúkat:
- Ha mégegyszer rajta kaplak titeket,nem ússzátok meg ennyivel,átok is fog hozzá járni!Takarodjatok!-majd visszadobta pálcáikat a gazdáinak! Õ maga sem értette, miért, de tudta , hogy a mardekáros fiúk nem bántanák ezekután, az nem az õ stílusuk lenne ezért bátran visszadta nekik. De Piton nem hagyta ennyiben:
- Stupor! -mondta, de Lily gyorsabb volt. -Protego! -szólt és ennyit tett hozzá. -Béna vagy Piton, mint mindig!
A fiúk megfordultak és elmentek egyedül hagyva a lányt.Lilynek bûntudata volt, de nem tudta miért is.James fölé hajolt és megcsókolta.A fiú így sem mozdult.Valamit muszáj volt kitalálni,hiszen vérzett.A legjobb megoldás gyanánt Lily elvitte Jamest az iskola gyógyítójához. Az asszony nem értette mi történt,de azért gyorsan kezelésbe vette a sebesült fiút.Lily egész este virrasztott,úgy gondolta, hogy csakis az õ hibája.A virágot végig a kezében szorongatta,ami csakúgy fújta magából a szíveket.

Reggelre a lány könnyei megszáradtak arcán.Nagy zsivajt hallott a nagyterem felõl,fáradt volt még aludni akart,de aztán eszébe jutott mért van itt és gyorsan kiment a fejébõl minden baja.Ránézett Jamesre.Ilyen közelrõl nem sokszor látta,szemüveg nélkül pedig végképp nem.Végignézett rajta, rájött ,hogy mindent imád ebben a fiúban a kócos haját, a feltünési viszgetegségét, mindent. Lassan beismerte saját magának is , hogy szereti ezt a felfuvalkodott hólyagot.
- Lily? Mi…Hol vagyok? Te itt?- kérdezte James miután felkelt.
- Nyugodj meg, James,mindent elmondok.-azzal belefogott a történetbe.Mire a végéhez ért a fiú felült ágyára és mosoly terült szét az arcán.
- Te szeretsz engem.- jelentette ki röhögve Ágas.
- Nem dehogy,vagyis…igen,nem…..James kérlek ne forgassd ki a szavaimat!- felelte pirulva Lily.- Na jó,tényleg!- mondta végül mosolyogva.Nagyon zavarban volt.James midig is teccet neki,de sohasem gondolta volna,hogy járni is fog vele valaha, hisz olyan beképzelt.De most,így minden más volt Lily Evans szemében.
- Akkor hát járnál velem?- tette fel újra a kérdést James.
- Igen!Nagyon szívesen.-felelte Lily.- Várjjj..még valami!
- Tessék?- kérdezte értetlenkedve James.
- Az egyik este te? Sirius és Remus valahová mentetek….hová?- kérdezte a lány.
- Jahh…hogy aa…aazzz..-kezdte Ágas,nagyon zavarban volt.-Hát…öhm..izééé csak úgy elmentünk sétálni.-felelte végül.
- Jó, úgy láto már hazudni nem fgosz tudni nekem. –mosolyodott el Lily- Bibmától van a virág igaz?- szólt.
- Háát…igen –mondta zavartan a fiú.

Majd hirtelen, James ajka összeért az övével, a szívvirág az eddiginél is nagyobb szíveket fújt,…. és érezték,….. hogy õk együtt maradnak a…..végtelenségig.