Szerettelek...

Azon az �jen k�kl�n ragyogott az �gbolt,
Valahogy a f�ldszint is m�s volt.
A f�rgek lassan k�sztak el� a nedves f�ldb�l,
Azon az �jen m�g a m�svil�g ura is sz�rny�l.
Otthon a csal�df� is b�mb�l,
A szomsz�d a falakon �t d�r�mb�l...
�jra egyy� v�lik a hideg �s meleg,
Vill�mlik odakint, a l�bam is remeg...
Csak �llok, �s v�rom n�m�n...v�rom a kikeletet,
Ezen az �jen eggy� v�lik a val�s�g, eggy� a k�pzelet.
Patadobog�st hallok, az �t felporzik,
Nagy, fekete lovak t�rnek a v�rosba: a halottakat viszik.

Egy t� melett haladok el,
Vadkacsa �szik a felsz�nen.
S�t�t van, k�rlek vigy�l el!
Egy b�ke a kacs�k mellett terem.
Mi�rt nem vagy itt? Most vigy�zz r�m!
A b�k�t mintha f�bel�tt�k volna: nem mozdul m�r.

A v�rebek k�zel: elhagyt�l, nem vagy velem.
Feladom: te volt�l a mindenem.
Nem vigy�zt�l r�m, mikor k�rtem,
Elfelejtlek, ha tudlak: k�rlek t�bb� ne gy�t�rj engem!
A v�rebek csahol�s�t a h�tamon �rzem, lass�tok.
De enn�l jobban nem k�zel�tenek.
B�z�s lehelet�k k�rbeleng,
S�t�t van: nem l�tom �ket.

Szerettelek...
A b�ka v�ratlan, balra d�l a lev�lr�l.
Odakapom fejem.
Bele a mer�l� v�zbe, ki a tenyeremb�l.
Elemer�lt benne,
Mint baba az anya m�h�ben,
Elt�nt egy eszeme,
Mely fontos volt az �letemben.

***