Igaz�n a f�gg�ny�n t�l

�rta:Rain


- Ejnye, tudsz te enn�l jobbat is!- ki�ltotta g�nyosan. Hangja visszhangozva zengett a teremben. A k�vetkez� f�nycs�va a mellkasa k�zep�be tal�lt. Sirius arc��l nem t�nt el a nevet�s, de szeme elkerekedett a d�bbenett�l...
Olyan szel�den d�lt el, mintha a kedv��rt lelassult volna az id�. Teste kecses �vben hanyatlott a bolt�v megfakult f�gg�nye fel�. Rain a f�lelemmel vegyes csod�lkoz�s kifejez�s�t l�tta szerelme oly sz�p von�s� arc�n. A f�gg�ny nagyot lebbent, mintha sz�lroham kapott volna bel�, majd miut�n Sirius �tesett alatta, visszahullt a hely�re.
Rain egy pillanatig sem gondolkodott, egyetlen sz� cik�zott sebes ny�l m�dj�ra a fej�ben: Sirius! Sirius! Sirius!
Nem b�tor tett volt, egyszer�en csak �gy alakult, Rain ut�navetette mag�t, m�g miel�tt agya nemet mondhatott volna teste reflexszszer� mozdulat�ra.
�tl�pett a f�gg�ny�n, szinte �szre sem vette, hogy m�shov� ker�lt, l�zasan kutatott Sirius ut�n. Egy kietlen puszt�n �llt egyes egyed�l, tudta, hogy meghalt, hallott m�r a Hal�l term�r�l �s a bolt�vr�l, de ez most nem �rdekelte, csak Sirius volt fontos, csak az, hogy megtal�lja.
Jobban megszeml�lve, hov� is ker�lt, megd�bbent, mennyire hasonl�t, �s m�gis mennyiben elt�r a F�ldt�l.
Az �gbolton, ha egy�ltal�n �gy h�vj�k, gondolta Rain, nem volt Nap, �s folyton v�ltozott a sz�ne a sziv�rv�ny �sszes �rnyalat�ban, sz�pnek tartotta, de most ink�bb es�re v�gyott. M�g ki sem gondolta, eleredt. Majd h�ra gondolt, havazott, hurrik�nt k�pzelt, megjelent.
Elj�tszott m�g ezzel p�r percig, majd azon t�prengett, m�st is v�ltoztathat-e gondolataival. Ha ilyen k�nnyen megy az id�j�r�ssal, akkor...tal�n...Sirius...
Vett egy m�ly leveg�t �s k�nt�lni kezdte mag�ban:
- L�tni akarom Siriust, tal�lkozni akarok vele, azt akarom, hogy itt legyen...k�rem...
Ebben a pillanatban egy m�ly hang sz�lalt meg a fej�ben valami f�ld�nt�li nyugodts�ggal.
- Ezt nem v�ltoztathatod!
- De...de...- Rainnek nehez�re esett ellenkezni, a hang olyan tiszt�n �s �rthet�en k�z�lte, �s olyan magabiztosan, hogy a l�ny teljesen biztos volt benne, hogy nem nyerhet, nem �rdekelte, meg kellett pr�b�lnia.
- De igen, tal�lkozni akarok vele, l�tni akarom, besz�lni akarok vele...- hadarta mag�ban.
- Nem lehet.- visszhangozta megint a hang
- J�, gondolkodjunk, akkor Lilyt akarom, � is meghalt, szeretn�m l�tni- v�ltott kedvesebb hangra a fej�ben.
- Nem, vele sem lehet.- d�ng�tt a felelet.
- James?- tett fel m�g egy k�rd�st, de el�re retegett a v�laszt�l.
- Nem, �k mind m�shol vannak, nem j�hetnek ide, b�rmit k�v�nhatsz, b�rmit kipr�b�lhatsz, amit csak szeretn�l, de �ket nem var�zsolhatod ide.
- De mi�rt, �k egy�tt vannak? Hol vannak?- k�ts�gbeesetten pr�b�lt tal�lni egy kiskaput, m�g soha, m�g az Azkaban alatt sem hi�nyzott neki ennyire Sirius, �s soha nem �rezte ennyire v�gtelen�l mag�nyosnak mag�t.
- �k egy�tt vannak, mindh�rmukat meggyilkolt�k, meghaltak, de nem �nsz�ntukb�l. Egy m�sik, ehhez hasonl� helyen vannak.
- De �n m�rt nem?- gondolta Rain, de reszketett att�l, hogy meghallja a v�laszt.
- Te itt maradsz, �ngyilkos lett�l, magad v�lasztottad ezt az utat, akik �nk�nt mennek a hal�lba, azoknak b�nh�dni�k kell.
- �s mikor l�thatom �ket?- Rain lelk�t �titatta �s lezsibbasztotta a retteg�s.
- Soha.- sz�lt a hang, majd elhallgatott �s t�bb� nem sz�lt Rainhez.
Az id�k v�gezt�ig itt lesz, a f�lelem, mi hideg, csontos kezeivel szor�totta, leb�n�totta, elviselhetetlen volt, csak rem�lhette, hogy az id� telt�vel enyh�lni fog, de lelke m�lly�nn tudta, �rezte, hogy sosem m�lik el.
Hirtelen szakadni kezdett az es�, esett �s esett, mintha soha nem akarn� abbahagyni, f�jt a sz�l, Rain k�pzelet�nek f�it csavarta ki sorban �s soha nem lett v�ge.