Egyre kevesebb leveg� maradt k�r�l�tte; melege volt.
Fel akart �lni, de annyira gyenge volt, hogy v�kony karj�val nem b�rta megtartani mag�t.
„Ez lenne a Mennyorsz�g? Furcsa.”
Zsibbadtnak �rezte eg�sz test�t.
Egy tollpihe telepedett orr�ra.
„Mit keres egy tollpihe a mennyorsz�gban?”
T�sszentett egyet, melynek hat�s�ra l�b�t felh�zta has�hoz, t�k�letes embri�p�zba g�rnyedve. Szem�t szorosan �sszez�rta.
Lehet, hogy most dobj�k le a pokolba?
Ekkor mintha egy leped�t r�ntottak volna le r�la, hirtelen f�zni kezdett. M�g jobban �sszeszor�totta szemh�j�t. Nem volt benne biztos, hogy l�tni akarja, mi t�rt�nik vele.
Forr� leheletet �rzett arc�n. �s ez az illat…
Azonnal kipattantak szemei.
Egy m�lybarna szemp�rral tal�lta szemben mag�t. Egy szepl�s orral, mely hozz��rt az �v�hez, egy v�kony, cserepes ajakkal, r�vid, f�s�letlen, v�r�s tincsekkel.
- George…
A k�vetkez� m�sodpercben a fi� er�s kezei ragadt�k meg, s �lelt�k �t.
- Nicole… - suttogta.
Nicole er�tlen�l vissza�lelt. George v�ll�ra hajtotta fej�t.
A gyeng�lked�n volt. Nem halt meg. Nagyon is �lt.
Mindketten nevetni kezdtek.
Hangos, �r�mteli nevet�s�k visszhangot vert a k�rteremben, s a nyitott ajt�n �t a folyos�kra sz�k�tt, �tj�rva a kast�ly t�bbi r�sz�t, mind a 142 l�pcs�n �tsz�kellve. Bet�lt�tte az �res oszt�lytermeket, a rideg pinc�t, a nagytermet; megrezegtette a Tiltott rengeteg f�inak lombkoron�it, felkavarva a t� viz�t.
S �r�mk�nnyeik z�pora es�t z�d�tott a vil�gra.
***