A s�lyom �s a r�ka

�vek �ta k�sz�ltek erre. Izgatott volt.
Vajon mi lesz bel�le? Oroszl�n? Kutya? �sszeszorult a gyomra a fut�f�rgek gondolat�ra.
- Meg vagy? – k�rdezte Fred. Magabiztosnak l�tszott, b�r kiss� remegett a hangja.
- Kezdhetj�k.
- Rendben. Akkor h�romra. Egy…
- Kett�…
- H�rom –mondt�k egyszerre.
El�sz�r megremegett, azt�n teste megfesz�lt. Mintha zsugorodott volna. Majd kellemes bizserg�st �rzett.
Nem tudta megtartani egyens�ly�t, k�nytelen volt n�gyk�zl�bra ereszkedni. V�g�l eld�lt, mint egy zs�k. Nem voltak kezei.
Enyhe f�jdalom l�ktetett ajk�ban, mely most egy k�kem�ny, �les valami volt. Ez a valami k�v�ncsian csattogott.
L�t�sa �lesedett, nagy nehezen k�t l�bra tudott �llni –melyek karmokban v�gz�dtek. Mif�le mut�ns sz�rnyetegg� v�ltozott?
Kit�rta karjait. Tollak bor�tott�k. Most m�r sz�rnyai voltak.
Az �talakul�s v�get �rt. Esetlen�l totyogott az avarban. Majd megpillantott egy karcs�, izmos r�k�t.
- Fred? – akarta mondani, de csak egy torz sipog�sra futotta.
George irigykedve n�zegette ikertestv�r�t. F�rge, kev�sb� felt�n�. Bezzeg �… egy h�l.ye mad�r.
A r�ka k�zelebb evick�lt hozz�, bar�ts�gosan megb�kte orr�val a sz�rny�t, �s sunyi k�p�vel az �g fel� b�k�tt. George lerugaszkodott a f�ldt�l, kit�rta sz�rnyait, s �temesen csapkodni kezdett vel�k. Egyre feljebb, �s feljebb emelkedett. Hihetetlen �rz�s volt. Szabadnak �rezte mag�t. Bel�lr�l is ink�bb s�lyom volt, mint ember.
A kast�lyra egy pillant�st sem vetett, messze a t�volba r�vedt.
Csod�latos �lm�ny volt…
A Tiltott Rengeteg sz�l�re sand�tott, �s egy v�r�s foltban felismerte az ott ugr�ndoz� r�ka- Fredet. M�g p�r percig �lvezte a sz�l s�v�t�s�t, a szabads�g�rz�st, majd ereszkedni kezdett.
Ek�zben Fred visszav�ltozott, �s f�lig �r� sz�jjal fogadta. George –az �gyetlen f�ldet�r�st k�vet�en- pillanatok alatt emberform�t �lt�tt.
- Siker�lt, SIKER�LT! –rikkantotta vid�man, majd hagyta, hogy �ccse kihal�ssza haj�b�l az ott felejtett tollakat.
***