A szív másik fele
- Már megint nem tud aludni –sóhajtott Muriel szemét forgatva. Egykedvűen bámulta a teliholdat. Az fényesen trónolt a tintafekete égbolton. Húgának is furcsa álmai vannak mostanában. Ellenben őt,néha rémálmok gyötörték, fel-felriadt éjjelente. Minden teliholdkor egy vérfarkassal volt összezárva. Keserves vonyítása szánalmat keltett Murielben. Ahogy minden holdtöltekor megtörten gubbasszt egy piszkos sarokban. Éveken keresztül egy sötét cellában raboskodott, egy animágussal. Eleinte nem mert a férfi közelébe menni. Ijedten hallgatta keserves zokogását, szomorúan nézte, amint álmából felriadva barátai után kiált. Aztán egy nap a férfi már nem volt a börtönben. Muriel vissza –visszajárt Azkabanba, de neki a nyomát sem látta. Üresen ásított undok cellája. Néha még feltűnt itt-ott, egy barlangban, patkányokon élt, mély erdőkben bujdosott, egy gyerek nevét motyogta álmában. Szeretett ezekkel az emberekkel lenni. Nem tudta, kik ők, és miért kell szenvedniük, de osztozni akart fájdalmukban. Vajon a következő éjjel, Roxfortban is velük lesz? Mi lesz, ha túl messze lesznek tőle ahhoz, hogy velük álmodhasson? Az sem érdekelte, mi játszódik le esténként a fejében. Jelen? Múlt? Jövő? Vagy csak a képzelet szüleménye csupán? Nem törődött vele. Szerette őket. Aggasztotta, hogy nem tud rajtuk segíteni. Az viszont vigasztalta, hogy a két férfi ott van egymásnak. Olykor-olykor találkozott az animágus és a vérfarkas. Testvériesen megölelték egymást. Ez volt az egyetlen reménye. Nem akart innen elmenni. Akkor nem láthatja többé őket… Tudta, hogy őrültség, de a barátai voltak azok az emberek. Tudta, hogy jobb sorsot érdemelnének. Tudta, hogy ennek nem így kellene lennie… Mi történhetett? Nem tudott újra elaludni. Pedig a vérfarkasnak most szüksége lenne rá. Nem hagyhatja magára… Hagyta, had sírjon testbe zárt lelke. - Isten veletek –suttogta.- Soha nem felejtelek el benneteket.
- Sirius… Jól vagy? - Olyan furcsa érzésem van… - Remus is említett ma valamit… - Mintha ki akarna belőlem szakadni egy darabka. Mintha egy újabb barátot veszítenék el.
*** |