Kiheverem...

Az a francos könyvtár zsúfolásig volt,a klubbhelységben meg azok a hülye libák viháncoltak,úgyhogy feltakarodtam a szobámba és most itt gürcölök.Undorodva kiráncigáltam abból a tetves fiókból a tankönyvem,előkaptam a pennám,meg pergament és körmölni kezdtem.Öregem,tényleg rám tört valami nyavalya.Az életben nem írtam még magamtól házit.Fix ez is miatta van,kínomban már erre fanyalodom.

Aztán hallottam kattan a zár,meg éreztem,mögöttem állnak,de én tovább piszmogtam.Valahogy nem volt kedvem megint róla beszélni.Marha lassan bevonszolták magukat a szobába,aztán meg leroskadtak az ágyra.Kusban ültek és bár nem rajongtam a csendért,most örültem,hogy nem feszegetik a témát.

-Mi a helyzet pajtás?Kihevered?-bökte ki végül Sirius.Tudtam,hogy nem képes befogni a pofáját.Szent igaz,tényleg nem tudta,de nem is akarta.Általában én sem,de ha bekavart Lily,akkor más volt.Röhejes,de az a csaj totál kikészített,még a barátok sem tudtak érdekelni.Bunkóság,tudom.

-Jah,persze!-feleltem lazán,még fel sem néztem,mintha ennyire izgatna az a franc dolgozat.Próbáltam félvárról venni ezt az egész ügyet,de levágták,hogy szarul vagyok,ismertek már.

-Ide figyelj...-kezdte,miközben olyan baromi hanyag módon elfésülte a hajtincseit.

-Te jóisten!Ne kezdjük megint!-fakadtam ki,de csak olyan flegmán és még mindig a vacak pergamen felett görnyedtem.

-Felőlem!-legyintett.-Mi a frászt írsz?

-Rohadt bájitaltant.

-Hogy megy?-Ilyen marhaságot!Mit érdekli az én piszok házim!?A frászt érdekli!Ez az egész duma egy kamu,arra megy ki,hogy kibökjem,iszonyúan vagyok Lily miatt.

-Rémesen.-Azt hiszem egy szavas válaszoknál nem akartam többet produkálni.Pillanatnyilag nem éredekelt senkinek a hülye képe.Végre leesett neki,hogy nem kérek ebből az ócska rizsából.

-Na,ide figyelj...

-Ne nyagass az istenedet!Átkozottul elegem van belőle!-Most elnéztem oldalra.Az a barom a szívére szorította a kezét és keserves képet vágott hozzá.Még bömbölni is elkezdett.

-Rá se ránts,hogy a barátod vagyok!Komolyan,így beszélni velem!?-nyöszörgött fájdalmasan.

Megint hülyült.Folyton hülyült,nehogy elunja az agyát.Egyébként én is,együtt hülyültünk,meg etettük a másikat.Klassz volt.Ha nem lett volna ez a Lily téma még be is szálltam volna,de mondtam már,hogy most rém rossz hangulatom volt.

-Ki ne nyiffanj nekem!-tódítottam.Még mindig a földön vonszolta magát és a mellkasát fogdosta,mintha szívrohama vagy mit tudom én milye lenne.

-Pokolian fáj,hogy már velünk sem beszélsz!-azzal megint elvágta magát eljátszva a halálát.Esküszöm,néha akkora barom tud lenni,és én is.

-Tiszta hülye vagy!-csóválta a fejét Remus.Folyton a fejét csóválta,és ilyenkor mindig valami tilosban járó kis krapeknak éreztem magam.-Különben igazad van!Néha ránk bagózhatnál!-fordult felém.

-Tudom!Ocsmányul viselkedem!Leköpném magam,meg minden,de írtóra ki voltam!-Nem tudom,de úgy éreztem mentegetődzöm és legszívesebben tényleg pofán köptem volna magam.Kutyául voltam.Rüheltem az egészet,ahogy sajnáltatom magam,és rájuk sem hederítek.Pocsékul esett az igazuk.-Most meg ezt a fránya dolgozatot írom,de esküszöm egy rohadt betűt nem értek belőle.-Erre folytattam!Öregem,tényleg nincs bennem semmi tartás.

-Jól van,add ide és átnézem!-ajánlotta fel Remus és tudtam nem marad nyugton,amíg nem segíthet.Mindig azt mondta átnézi,de ez annyit jelentett,hogy megírja helyettem.Írtó rendes volt mindigis,én meg az életben nem tudom majd meghálálni neki.Ez is fenemód szarul esett,de tényleg.

-Ugyan,nem kell!-erre úgy szorongattam azt a nyavalyás pergament,mintha a tetű életem fűgne tőle.Bár lehet akkor inkább fecnikre téptem volna.

-Semmiből nem áll,csak kijavítom!-győzködött és nem tehettem mást,odadugtam az orra alá azt a salátát.Szánalmas lehetett,csodáltam is,hogy nem röhögi szét rajta a pofáját.Nem lepett volna meg,tényleg szánalmas volt!De ő nem volt ilyen soha,jóérzesű volt és ezért becsültük is.Én és Sirius a világért sem leszünk soha olyan jóérzésűek,mint ő.

-Tényleg nem kell!-próbálkoztam újra,mert egyszerűen nem tudtam nézni,hogy már megint megcsinálja helyettem.Hihetetlen milyen jó szíve van,én meg nem tudtam segíteni neki semmiben.-Tudod mit,tényleg add vissza!Pokoli,hogy már megint helyettem írod én meg csak lebzselek,semmit nem teszek érted vagy akár bárki másért.Igaza van Lilynek és nektek is...-néztem le a szőnyegre,ahol Sirius hevert.Mindig elnyúlt,képtelen volt nyugodtan ülni.Tök mindegy volt,hogy mennyire retkes a hely,ő elfeküdt.

-Ne emészd magad!Mond el a csajnak,hogy igaza van és eleped majd érted!-írtó lazán mondta,de tudtam,hogy ő sincs valami kitűnően.-Na,vakard össze magad Ágas,kezdődik a finom bájitaltan...

***