Az igaz barát

Írta:Sirius Black (Juti)

 Hûvös reggelre ébredt a 4 jóbarát: Peter, Remus, James és Sirius. Unottan lesétáltak reggelizni a nagyterembe.Az elõs órájuk szerencsétlenségükre a bájitaltan volt, amit útáltak!
-Ezt a napot is pont a bájitaltannal kell kezdenünk .-jegyezte meg szomorúan Sirius!
-Ne aggódj drága barátom -és lassan felfelé ívelt James szája.-A mi kis kedvenc tanárunknak ma van a névnapja.
-Igen, tényleg!-szólt csodálkozva Sirius.-Megkéne lepni….talán visszaadhatnánk neki a múltkori büntetõmunkát-szólt már jobb hangulatban.
-Igen meg azt,hogy most 2.-ban megkaptam tõle a TROLL minõsítésû legrosszab jegyet!-mondta izgatottan a kis Peter.
-Igen mert a te agyadban ész helyett valami töklé lehet Peter.-mondta röhögve Sirius.
-Jajjj,hagyjátok már abba-szólt közbe Remus,mire James és Sirius nem folytatták,s már a bájitaltanár megleckéztetésén gondolkoztak.

-Háhháááá…..ez jól megmondtad neki James…..-szólt Sirius kifele jövet a pincébõl.-A tanár csak nézett nem szólalt meg sem ,szerintem ilyen megaláztatás még nem érte õt!
- Szerintem is jó kis névnapi ajándék volt, szerintetek is?-fordult James Remushoz és Peterhez.
- Ööö..szerintem kicsit túloztatok de szórakosztató volt mikor kirohant a terembõl!-szólt halkan Peter.
- És szerinted Remus?-kérdezték.
- Csúcs volt fiúk be kell vallanom.-mosolygott el Remus.-Csak azt nem értem James, hogy honnan szedted a ragyanövesztõ szert!?-kérdezte csodálkozva Remus.
-Hát…az úgy volt hogy mikor Siriussal büntetõmunkán voltunk nála múlt héten,az volt a feladatunk hogy ennek az ellenszerét keverjük ki.
-Persze mi nem azt csináltuk hanem simán a ragyanövesztöt..és láss csodát most jól jött!Be kell vallanom James hogy nekem nem lett volna annyi bátorságom oda menni a tanrái asztalhoz lerakni az állítólagos órai munkát és megbûvölni hogy robbanjon fel!-mondta a megszokott ugatós nevetéssel Sirius.
A nap többi részében annyi említeni való történt hogy már 2.-ban megismerkedhetett az osztály a vérfarkasokkal.
-Ez az óra volt eddig a legjobb!Kíváncsi lennék rá milyen vérfarkasnak lenni.-mondta James majd gondolataiba merült.
-Igen csúcs jó óra volt!A vérfarkasok nagyon izgalmas állatok!Bár kár hogy harapnak de annál izgisebb,nem Remus?-szólt Sirius az addig elfehéredett arcú Remushoz.
-De szerintem is.-mondta gyorsan majd elhalgatott, mire James és Sirius összenéztek.
Remus rosszul vagy?-kérdezték.
-Ááá…nem dehogy!-szólt zavartan.
-Lehet vérfarkas vagy, ma telihold van.-mondta bujkáló mosollyal Sirius.
Remus nem válaszolt a fiúk pedig hagyták a dolgot.

Aznap este Remus indulni készült beteg édesanyjáhozs bartátai a Griffendél klubhelyiségben búcsuztak el tõle!
- Szervusz, vasárnap találkozunk! És jó gyógyulást a mamádnak!- mondta Peter,majd Sirius és James helyeslõen bólogattak.
- Kössz, átadom!-szólt vissza kicsit sápadtan Remus.
- Ennek mi baja van ilyenkor?Mindig ez van akárhányszor elmegy az édesanyjához..csak nem õ is kezd belebetegedni abba, hogy az anyja beteg!-mondta Sirius.
- Jajj ne butáskodj már barátom…-szólt elgondolkodva James, majd leültek a legkényelmesebb fotelekbe!
- Ma telihold van!-sikkantott egyet Peter.
- -Mi van félsz ?-kérdezte röhögve Sirius.
- Nem, nem én csak……
- Várjatok!-szólt James….ma telihold,betegség,…Remus mumusa….hold….beteg anya….állandó utazás
teliholdkor.-szólt hangosan gondolkozva James.-Gyerekek!Minden egybevág Remus….és a vérfarkasok tünetei…..
-Te most ugratsz ugye-nevetett Sirius.-Ugye nem gondolod azt ,hogy…..Remus..a mindig szerény Remus…..micsoda…VÉRFARKAS???Na nee….nem James ez õrültség!!!-mondta Sirius de ezúttal nem adott ki ugatós nevetést!
-Mért ne Sirius…minden egybevág!-mondta James,közben Peter ide-oda kapkodta a fejét,õ sem értette.-Gondolkozzatok,a betegségei,a mumusnál a holdtól fél, az egy hold volt nem pedig egy tojás sárgája ahogy te mondtad Sirius!Az egy HOLD volt!A barátunk ,…Remus ..egy vérfarkas.-miután James kimondta e szavakat csend borult a klubhelyiségre.

Vasárnap este Peter ,James és Sirius még most sem heverték ki a péntek esti beszélgetéseiket….de a klubhelyiségben vártak,barátjukra Remusra.
Hamarosan Remus megérkezett..ezúttal megjavult…már nem látszott rajta semmiféle betegség,ez fel is keltette Sirius és James figyelmét.
- Sziasztok!-mosolygott rájuk Remus.
- Szia!-szóltak ridegen vissza neki a többiek.
Remus csak egy pillantással jelezte hoogy csalódott a fogadtatástól.
- Jól van az anyád?-kérdezte James.
- Igen már kicsit jobban, mért?-értetlenkedett Remus.
- És te, te is jobban vagy?-szólt szemrehányóan Sirius.
- Én már….már mért ne ,persze, hogy jól vagyok.-Remus már tényleg nem értette mi bajuk van a barátainak.
- Na jó hol voltál Remus?-kérdezte kicsit dühödten Sirius.
- Hisz tudjátok,ilyenkor mindig édesanyámhoz megyek!-szólt kicsit már ingerülten Remus.
- NE hazudj nekünk!-kiabálta magából kikelve James.-Mindvégig hazudtál nekünk, nem édesanyádnál voltál,valahol máshol,amit nem mondtál el a legjobb barátaidenk vagyis nekünk!Pedig mi segíthettünk volna…mért…mért nem..?
-Mért nem mondtad el nekünk hogy vérfarkas vagy Remus?-fejezte be James helyett Sirius!-Mért?-az õ hangja már nyugodtabb volt!Remus meglepõdött,összerogyott,majd sírni kezdett!Fel sem tudta fogni hogy jöttek rá barátai a tikára!
- És mégis honnan veszitek, honnan tudtátok meg?-kérdezte, s közben könnyeit törölte!-Sirius és James még mindig dühösen néztek rá,mintha Remus elárulta volna öket, Peter pedig egy sarokba húzodott! -Mondtam volna el nektek, hiszen akkor nem lettetek volna a barátaim, ti…ti nem tudjátok milyen így élni, fel sem tudjátok fogni!Gondolom a pénteki sötétvarázslatok kivédése órán jöttetek rá!Nos rendben..mostmár tudjátok a titkomat, minden telholdkor az erdõben bujkáltam, hogy meg ne öljek vagy harapjak valakit!Ezek után is jó lenne ha vérfarkas lennél James?….és szerinted is érdekesek ennyire mostmár a vérfarkasok Sirius?!-kiabálta dühödten és az arcán csak úgy folytak a könnyei!-Tényleg nem kellett volna eljönnöm a Roxfortba!
-De Remus…hidd el tudtunk volna segíteni!Ha szóltál volna legalább, mi akkor is a barátaid lettünk volna!De így nekünk is nehéz volt felfogni hogy magunk jöttünk rá!-szólt kicsit már békésebben James.
-Persze higgyem is el mi!Hagyjatok engem békén!-és a kis Remus úgy zokogott mint a vízfolyás.Szegény annyira sajnálatra méltó volt,olyan szerencsétlen így összerogyva,a talárja csurom vizes,már annyit sírt.Látni is rossz volt.
- Szerintem nincs ebben semmi.-szólalt meg hirtelen, halkan Peter.-de Remus tovább sírt!
- Na jó -szólt James-, ez nem mehet így tovább!
- Mi?-kérdezte meghökkenve Sirius!
- EZ a helyzet te bamba!Nézz rá…nézz rá Remusra a legjobb barátunk …mit csinálunk mi vele?!Nem vagyunk normálisak..még a végén a sírba visszük szerencsétlent!Szegény vérfarkas és még jó hogy nem mondta el nekünk….
-Hogy lehettünk ilyen tapintatlanok?-fejezte be helyette Sirius. James és Sirius összenéztek, majd odahívták Petert és segítettek Remusank felállni a földrõl.
-Bocsánatot kéünk Remus legjobb barátunk!-szólalt meg hármojuk helyett James, akinek szintén könnyes volt a szeme, persze megpróbálta eltünteti, de Remus észrevette.
-James, te…te könnyzel….Szent szalamandra…te!-csodálkozott Remus!
-Igen õ!-vigyorgott Sirius.-Figyu Remus köcsögök voltunk,te a legjobb barátunk vagy, csak azért mert vérfarkas vagy nem leszel kevesebb a szemünkben,ugye srácok?
-Nem!-szóltak egyöntetûen!-Mi örökké barátok leszünk….mi négyen!-mondta James.
-Semmi nem áll majd az utnunkba!-szólt közbe Sirius.
-És nem lesz titkunk egymás elõtt SOHA!-kiabálta Remus-de már könnyei megszáradtak még ifjú arcán.
-MINDÖRÖKKÉ BARÁTOK, AMÍG CSAK ÉLÜNK!-kiabálták egyszerre mind a négyen, majd összeölelkeztek.