- K�la tejjel.- mondta a k�v�r d�m�nak, aki ere k�szs�gesen beengedte.
- Szia! J� sok�ig elmaradt�l, hogy siker�lt?- k�rdezte Lily, amint oda�rt bar�tnõj�hez.
- Mi?- k�rdezett vissza Rain, m�g mindig James�k k�r�l forogtak a gondolatai.
- A vizsga, mi m�s!?- v�gta r� Lily- Nekem eg�sz j� lett, b�r a tenyere egy kicsit fura volt, a vonalak el�gg� �ssze-vissza �lltak, �n meg nem tudtam, hogy...- �s m�g folytatta egy darabig, Rain, imm�r m�sodszor mulasztot el figyelni, csak akkor n�zett fel �jra, miko bar�tnõje elhallgatott �s v�laszra v�rva f�rk�szte arc�t.
- Ne haragudj, mit k�rdezt�l?- mondta gyorsan.
- Mi van ma veled?- k�rdezte szemreh�ny�an a l�ny- Azt k�rdeztem, neked hogy siker�lt, mit j�solt�l Futurenek?
- Kinek?- k�rdezett vissza megint Rain. Lily mostm�r t�nyleg kezdte felkapni a vizet.
- Samantah Futurenek, a szõke boszork�nynak, aki az asztalunkn�l �lt.
- Csak nem...-kezdte Rain, de r�vid idõn bel�l m�r harmadszo v�gtak a szav�ba.
- Pontosan, a h�res j�võbel�t�, te nem ismerted fel? Sz�mtalanszor mutatt�k m�r a Szombati boszork�nyban.- magyar�zta Lily.
- �n nem olvasok mindenf�le szennylapot.- mordult fel Rain, maga sem tudta, m�rt. Pedig rengeteget hallott m�r Samantah Futurerõl, a k�nyv�t is olvasta, mindig k�v�ncsi volt r�, milyen lehet, pont �gy k�pzelte. Nagyon sajn�lta, hogy nem tudta, kinek j�sol, akkor jobban figyelt volna.
- Sajn�lom, t�nyleg õ volt? Ezt nem hiszem el, im�dom azt a nõt, nem is tudtam, hogy �gy n�z ki, t�k sz�p.-tette hozz�. Lily elmosolyodott:- Na ez az a Rain, akit �n ismerek, �s im�dok.- azzal fel�gaskodott �s puszit nyomott a l�ny arc�ra, majdnem h�sz centivel volt magasabb n�la.
- Elmodod v�gre, mit j�solt�l?
- Ja, persze...- kezdte Rain �s besz�molt mindenrõl, ami elv�l�suk �ta t�rt�nt, majdnem mindenrõl, a Siriusos �s Jameses aff�rr�l m�lyenhallgatott, volt egy olyan sejt�se, hogy Lily nem lenne tõle feldobva.
Mire v�gzett, m�r sz�lling�ztak a klubhelyis�gbõl a griffend�lesek, Rain �s Lily is kezdett �hes lenni �gy csatlakozott a Virginia Phelps, Zoe Vile �s Iza Winter h�rmas�hoz �s kim�szott a portr�lyukon.
Virginia, Zoe �s Iza szobat�rsaik voltak �s t�bb�-kev�sb� j�l kij�ttek Rainnel �s Lilyvel. Zoenak voltak olykor rosszindulat� mgjegyz�sei, fõleg ha valaki valamiben jobb volt n�la. Rendszeresen s�rtegette p�ld�ul Raint s�t�tvar�zslatokkiv�d�s�n, Lilyt pedig �tv�ltoztat�stanon.
Ginyvel �s Iz�val nem volt semmi gond, kedvesek voltak, b�r Rain sose �rtette, mi�rt a Griffend�lbe ker�ltek, el�g visszah�z�d� term�szetûek voltak �s remekeltek gy�gyn�v�nytanb�l, hugrabugosok is lehettek volna.
A r�vid �ton a l�nyok v�gig csever�sztek, m�r hetek �ta nem voltak ilyen vid�mak �s felszabadultak.
A nagyteremben le�ltek a Griffend�les asztalhoz �s ki-ki szedett az �ny�re val� ennival�b�l.
- Egy kis sal�t�t, Randell?- ny�jtott egy t�lat Sirius Rain fel�, a l�ny csak most vette õt �szre, James �s Peter k�z�tt �lt, Remus pedig seholsem volt.
- K�ssz, Black, k�rek!- vette el a t�lat. A k�r�l�tt�k �lõk, akik jelen voltak az elõzõ esti jelenetn�l most agg�dva pislogtak, hol a fi�ra, hola l�nyra, nyilv�n ma �jjel nem akartak korg� gyomorral �gyba b�jni.
Felesleges volt az aggodalmuk, mert Sirius �s Rain egyszerre mosolyodott el, sõt, �gy tûnt, szolidarit�sb�l Sirius is csak z�lds�geket szedett.
Rainnek ezer k�rd�se volt Sirius �s James fel�, de az asztaln�l nem merte feltenni õket.
Vacsora ut�n Lilyvel visszamentek a klubbhelyis�gbe, amit addigra valaki feld�sz�tett, sz�nes transzparensek l�gtak a falakon „V�ge a vizsg�knak!”, „Szabadok vagyunk!” �s „Itt a ny�r!” fel�ratokkal, piros �s s�rga szalagok �sztak lust�n a levegõben, kiker�lve a b�zak�k l�gg�mb�ket, amik gyan�that�an Durbli Legjobb F�v�gumij�val k�sz�ltek.
Mindenki boldog volt, a fel-felt�rõ nevet�s 11 �r�ig meg sem szûnt, akkoris csak az�rt, mert McGalagony professzor r�ripakodott a t�rsas�gra �s az igazgat�val kezdett el fenyegetõzni. Senki nem ijedt meg t�ls�gosan, de az�rt bevonultak szob�ikba, hogy ki-ki aludjon, ki-ki pedig folytassa a buliz�st.
Rain m�r igencsak f�radt volt �s �gy l�tta, Lily is �s�tozik, kimer�tõek voltak a vizsg�k, csak a puha �gyaikra v�gytak, �gy felv�nszorogtak szob�ikba.
�gy egy �ra lehetett, amikor Rain fel�bredt, nem tudott visszaaludni, b�rmivel pr�b�lkozhatott, gondolt Siriusra, sz�molt b�r�nyokat, gondolt Siriusra, a ny�ri vak�ci�t tervezte, gondolt Siriusra...semmi nem seg�tett.
Sz�th�zta baldachinos �gya f�gg�ny�t �s azon t�prengett, mit csin�ljon, arc�t megvil�g�totta a telihold, h�t ez az, ugrott be neki r�gt�n. A telihold, soha nem tud aludni tõle, befoly�solja a hold v�ltoz�sa, r�k jegyben sz�letett �s a r�k uralkod� bolyg�ja a hold, ilyenkor minden pr�b�lkoz�s feleslegesnek bizonyult. H�t j�, t�rõd�tt bele sors�ba egy s�hajjal, akkor ink�bb csin�lok valami �rtelmeset, felkapta Rummert �s leszamb�zott vele a klubhelyis�gbe. Im�dta ezt a helyet, meg volt a maga hangulata, ak�r �jjel volt, ak�r nappal, ak�r sokan voltak, ak�r õ egyed�l. Keresett egy tekercs pergament, penn�t �s tint�t, majd letelepedett az egyik hatalmas fotelbe. �vatosan letekerte a tinta kupakj�t �s a karf�ra tette, majd fogott egy k�nyvet (el�g sok hevert szanasz�t, utalva gazd�ja hanyags�g�ra �s arra a roppant vid�m t�nyre, miszerint az �v v�g�ig m�r csak n�h�ny h�t van h�tra). A pergament a k�nyvre tette, gondosan kis�m�totta, megm�rtotta penn�j�t �s rajzolni kezdett, pont el�g f�ny volt, m�g lobogott a tûz a kandall�ban. Rummer doromboln kezdett mellette, kev�s olyan dolog volt, ami ennyire megnyugtatta volna Raint, mint ez a helyzet.
Nem rajzolt t�l j�l, ezt b�rki elõtt beismerte, nem a fant�zi�j�val volt gond, csak valahogy t�l sok mindenre gondolt egyszerre �s azt csak krikszkraksz m�don tudta pap�rra vetni. De m�g �gy is k�l�nlegesek lettek a k�pei. Ki m�s rajzol, apr� szemeket egy k�nnycseppbe, vagy sz�rnyakat egy ablaknak? Most a tiltott rengeteget pr�b�lta megfesteni, ahogy õ l�tja.
Alighogy v�gigh�zta penn�j�t a lapon, halk suttog�st hallott a fi�k h�l�termei felõl.