- De mi lesz, ha megl�tnak minket?- k�rdezte egy f�lõs hang.
- Tudod, f�regfark, a l�thatatlann�t�võ k�penyt az�rt h�vj�k �gy, mert amikor rajtad van, nem l�tszol.- sz�lt egy kellemesen ismerõs, �m g�nyos hang
- Tapmancsnak igaza van, Peter, mellesleg ezt mindig elj�tszod �s buktunk le ak�r egyszeris?- hallattszott egy harmadik, kiss� inger�lt hang.
- �gy tûnik, most elõsz�r!- mondta Rain �s kiugrott a fotelbõl, �gy megpillantva Sirius, Peter �s James h�rmas�t, ezut�bbit egy ez�st�s anyaggal a kez�ben.
Mindh�rom fi� a l�nyra meredt, szemmel l�that�an mindenre sz�m�tottak, csak erre nem.
Sirius tal�lta meg elsõk�nt a hangj�t:
- Hogy ker�lsz ide, Randell?- k�rdezte.
- Elsõben, eml�kszel, a Teszlek s�veg ide osztott be,- vette �t Rain Sirius st�lus�t, majd lassan, tagoltan hozz�tette- a Griffend�lbe.
- �gy �rtem, a klubbhelyis�gbe.- helyesb�tett Sirius, egy�ltal�n nem �rt�kelve a l�ny po�nj�t.
- Nem tudtam aludni, a teliholdt�l. Sosem tudok.- vonta meg a v�ll�t Rain.
Egyik�k se sz�lalt meg, �gy folytatta:
- Nyugi, nem vagyok sem v�mp�r, sem v�rfarkas.
James �s Sirius �sszen�zett, Peter arc�n pedig tiszt�n kirajzol�dott a f�lelem.
- Most mi van? R�k vagyok, �s minket befoly�sol a hold v�ltoz�sa.-mondta tov�bb rend�letlen�l.
- Aha, �rtem.-ny�gte ki v�g�l James- H�t, akkor mi megy�nk is.-azzal elindultak a portr�lyuk fel�.
- Meg�llni!- sz�lt a l�ny- Ma m�r egyszer ler�ztatok, most nem �ssz�tok meg.
- Mit jelent, hogy „f�regfark” �s hogy „tapmancs” �s hova mentek?- sorolta- �s Remus, õ hol van?- tette fel k�vetkezõ k�rd�s�t.
Peter egy halk nyikkan�ssal lerogyott a legk�zelebbi fotelbe, James �s Sirius pedig gyors pillant�st v�ltott.
- Az anyj�t l�togatja meg.- felelte Sirius, a l�nynak volt egy olyan �rz�se, hogy nem mondd igazat, de nem k�rdezett r�, valami visszatartotta.
- Csak a parkba �s a roxforti birtokra megy�nk.- felete kelletlen�l Sirius, nem volt �ny�re ez a fel�ll�s.
- Veletek megyek!- ki�ltott hirtelen �tlettõl vez�relve a l�ny.
James felny�g�tt, de ink�bb a f�radts�gt�l, mint a f�lelemtõl �s lehuppant Peter mell�.
Sirius Raint b�multa, egy pillanatig csendben f�rk�szte lelkes arc�t, majd k�t bar�tj�hoz fordult:
- V�rjatok meg kint, mindj�rt megyek!
Peter kikapta James kez�bõl a k�penyt �s kiiszkolt a klubhelyis�gbõl, James Siriusra n�zett, aki b�lintott, majd k�vette Petert.
Sirius r� nem jellemzõ kedvess�ggel a fotelekhez vezette Raint, majd komolyan belekezdett:
- Nem j�hetsz vel�nk, nem biztons�gos- �m a l�ny a szav�ba v�gott:
- Tudom, mi�rt mondod, csak mert l�ny vagyok, igaz? Tudok vigy�zni magamra!- m�r szinte kiab�lt- Ha nektek biztons�gos, akkor nekem is!- jelentette ki hat�rozottan.
- Nem, nem az.- folytatta a fi�, �gyet sem vetve Rain d�hkit�r�s�re.- Nem az�rt, mert l�ny vagy, hanem mert nek�nk h�rmunknak van bizonyos k�pess�g�nk, ami neked nincs.
Rain g�nyosan felnevetett:
- Ugyan mi lehet az?- k�rdezte - Tudod, Black, hogy nem vagyok �gyetlen! Ha m�r itt tartunk, nem hiszem, hogy van, amit Pettigrew jobban tud, mint �n.- folytatta arrog�nsan
- Pedig van.- mondta Sirius bosszant�an nyugodtan.
- Mi?- vetette oda a l�ny
- Mindh�rman anim�gusok vagyunk.- mondta ki a fi� azt, amire Rain a legkev�sb� gondolt.
- Na ne!- volt az elsõ reakci�ja �s le�lt- Iszony� neh�z anim�guss� v�lni �s azt be kell jelenteni a miniszt�riumban is �s egy�bk�nt is, honnan tudn�tok, hogy kell.- hadarta, mintha elõre bemagolt sz�veget mondana f�l.
- Nem �ll�tom, hogy nem volt neh�z, de elsõ �ta tanultuk, k�nyvekbõl. James meg �n m�r harmadikra megtanultuk, mi k�sz�tett�k fel Petert, �s k�zel egy �ve neki sem okoz gondot b�rmikor �tv�ltozni.- magyar�zta Sirius.
- Ezt nem hiszem el.- suttogta a l�ny maga el� meredve.
- �s milyen �llatt�...-kezdte, de mikor felpillantott Sirius eltûnt, hely�n pedig egy hatalmas fekete kutya �lt.
- Te j� Isten!- sikkantott a l�ny.
- Bizony- sz�lt a fi�, �jra emberi alakot �ltve, �s -az �jjszaka folyam�n elõsz�r- elmosolyodott.
- �s James meg Peter?- k�rdezte a l�ny, m�g mindig t�tott sz�jjal.
- James szarvass�, Peter pedig patk�nny�.- felelte Sirius.
- Sz�val innen a nevek...Tapmancs vagy te...Peter nyilv�n F�regfark...- gondolkodott hangosan.- ...James pedig...- itt k�rdõn Siriusra meredt.
- �gas.-seg�tette ki a fi�.
Egy darabig egyik�k sem sz�lt, Rain gondolataiba m�lyedt, Sirius pedig hagyott idõt, hogy megem�ssze a hallottakat.
Mivel a l�ny csendben maradt, Sirius sz�lalt meg:
- Most mennem kell, Rain,- kezdte �vatosan, att�l tartva, hogy a l�ny f�lbeszak�tja- v�rnak a fi�k, de ne agg�dj, nem maradsz le sokr�l, csak h�ly�l�nk a parkban- vigasztalta szer�nyen- emberk�nt nem lehetsz vel�nk, mert ha megl�tnak, lebuksz, ha minket l�tnak meg, azt hiszik, csak k�bor �llatok.
- Rendben, Black, de ne hidd, hogy most besz�lt�nk errõl utolj�ra!- mondta Rain, majd maga sem tudva, m�rt, egy puszit adott a fi� arc�ra, sarkon fordult �s egy „J��jjt!” ki�lt�ssal felszaladt a l�nyok h�l�ihoz vezetõ l�pcsõn.
- J��jjt.- suttogta Sirius a l�ny h�t�nak, majd p�r m�sodpercnyi egyhelyben �lldog�l�st k�vetõen bar�tai ut�n ment.