Nicole motyogott valami k�sz�n�s f�l�t, s hagyta, hogy Piton bevezesse õt az iskol�ba.
Bel�ptek a nagyterembe. Nicole rengeteg, zsibong� gyereket l�tott 4 asztal k�r�l. K�v�ncsian loholt Piton ut�n, aki ny�lv�n a saj�t h�za, a Mardek�r fel� tartott. Egy-k�t k�sza tekintet kiv�tel�vel senki nem figyelt r�juk. Majd egy v�r�s haj�, szeplõs fi�val tal�lkozott a tekintete. P�r m�sodpercig csak n�zt�k egym�st, v�g�l Nicole egy vigyor k�s�ret�ben elford�totta a fej�t. Ahogy a Mardek�rosokhoz �rtek, azok nyomban elhallgattak.
- Helyes… - mondta nyugt�z� mosollyal Piton. – Nos, gyerekek, bemutatom a Roxfort �j n�vend�k�t, Nicole Machintost. A Teszlek S�veg m�g nem osztotta be, �s rem�lem j� benyom�sa lesz az �n�k h�z�r�l.
- Piton professzor, õ aranyv�rû? – k�rdezte egy hegyes arc�, szõke fi�.
- Ne besz�lj butas�gokat fiam – intette le a fi�t Piton, majd ism�t Nicole-hoz fordult, de olyan halkan besz�lt, hogy a l�ny alig hallotta. – Gondolom innentõl egyed�l is boldogulsz. – suttogta. – Rem�lem, nem hozol sz�gyent a csal�dodra.
Azzal elsiettet lobog� tal�rj�ban. Nicole egy darabig n�zte, mint suhan, majd az egyik l�ny t�r�tette mag�hoz bambul�s�b�l.
- Pansy Parkinson vagyok – s a r�kak�pû l�ny sz�npadiasan kezet fogott Nicole-lal. – �dv�z�llek a Mardek�rn�l.
Nicole mosolygott, de val�j�ban nem tudta, mit gondoljon. Annyira felsz�nesnek �rezte Pansyt �s a k�r�l�tte vih�ncol� l�nyokat. �s amit az a fi� k�rdezett, hogy aranyv�rû-e?! Ezen teljesen kiakadt. �s ha nem az, akkor mi van? �jdons�lt „bar�tnõje” eg�sz idõ alatt, csak mag�r�l mes�lt, �s n�ha elejtett egy-egy megjegyz�st azokr�l az „idi�ta Griffend�lesekrõl”. Esz�be sem jutott megk�rdezni Nicole-t�l, hogy ker�lt ide, mi az elsõ benyom�sa. A Mardek�ros l�ny t�k�letesen j�l �rtett az olyan p�rbesz�dek kialak�t�s�hoz, amelyekben õ besz�lt, partnere, pedig hallgatott. �s csak besz�lt, �s besz�lt… Nicole elgondolkodott azon, hogy Pansy �szrevenn�-e egy�ltal�n, ha õ egyszer csak elaludna, �s belefejelne az asztalba…
A vacsora v�gezt�vel c�lba vett�k a klubhelys�get, amely legink�bb egy k�nz�kamr�ra eml�keztetett, de �gy tûnt, ezzel mindenki el�gedett. Ott Pansy bokros teendõire hivatkozva mag�ra hagyta Nicole-t, aki egyre k�nyelmetlenebb�l �rezte mag�t. J�szer�vel senkinek sem tûnt fel, hogy ott �cs�r�g egyed�l egy idegen l�ny az õ klubhelys�g�kben. M�r az is esz�be jutott, hogy tal�n l�thatatlan, ez�rt nem veszik �szre. Unottan a tûzbe b�mult. M�l�z�s�b�l egy lusta, vontatott hang z�kkentette ki.
- Tudod, a Mardek�rba csak az aranyv�rûek ker�lhetnek be. �s nem igaz�n szeretn�nk, ha egy mocskos kis s�rv�rû beszennyezn� a nev�nket. Sz�val, az vagy?
�m mielõtt Nicole v�laszolhatott volna, m�g hozz�tette.
- Egy�bk�nt Draco Malfoy vagyok. A csal�dom nev�rõl m�r biztos hallott�l… Nos…?
- N�zd Malfoy – kezdte Nicole d�h�sen, s fel�llt, b�r a fi�, �gy is sokkal magasabb volt n�la. – Fogalmam sincs r�la, hogy ki vagy, de most mondom el elõsz�r, �s utolj�ra, hogy senkinek semmi k�ze a sz�rmaz�somhoz, vili?
- Ezt akkor vehetem nemnek? – k�rdezte gonoszan csillog� szemmel Malfoy. – H�t persze, az ilyen mugliivad�kok azt sem merik beismerni, ha az anyja, vagy az apja egy mocskos s�rv�rû, vagy egyszerûen csak: mugli.
- Ne mer�szeld a sz�dra venni m�g egyszer a sz�leimet! – mondta Nicole fenyegetõen, majd zseb�bõl elõh�zott p�lc�j�t Malfoyra szegezte, s a d�htõl kiv�r�s�dve folytatta. - Ha m�g egyszer meghallom, hogy a sz�leimrõl besz�lsz, �gy meg�tkozlak, hogy…
- �, sz�val r�m t�madsz? - sziszegte Malfoy. B�r hangja magabiztosan csengett, aljas tekintete el�rulta f�lelm�t. P�rbajozni akarsz? �gy hallottam, te j�l b�rod a kik�pz�st. Nem �gy, mint a sz�leid.
- OBSTURCTO! – ki�ltotta Nicole.
Az eg�sz egy pillanat mûve volt. Malfoy teljes erõvel nekiv�g�dott a l�ncokkal �vezett falnak.
- Megmondtam, hogy sz�llj le a csal�domr�l! – Kiab�lta mag�b�l kikelve Nicole. Remegett a d�htõl. Most viszont m�r mindenki õt n�zte, de ez a legkev�sb� sem �rdekelte. Majd mielõtt b�rmi m�st is csin�lhatott volna, ak�r õ, ak�r Malfoy, egy �les hang zend�lt a h�tuk m�g�tt.
- Capitulatus – sz�lt Piton, imm�ron mark�ban tartva Nicole p�lc�j�t. – Micsoda viselked�s ez, Machintos?! – p�r pillanatig farkasszemet n�ztek, v�g�l Piton csak ennyit mondott. – J�jj�n velem. Az igazgat� �r m�r v�rja, a Teszlek S�veggel egy�tt. K�vessen.
Azzal elindult kifel� a klubhelys�gbõl. Nicole sz� n�lk�l k�vette, s m�g hallotta az �pp felt�p�szkod� Malfoy fenyeget�s�t.
- Ezt m�g megkeser�l�d, te… - De a mondatot elharapta, mert �gy tûnt, m�g nem d�nt�tte el, Nicole val�ban s�rv�rû-e, vagy sem.
Ahogy ki�rtek a folyos�ra Piton nekiesett, a m�g mindig remegõ Nicole-nak.
- Hogy mer�szeled?! R�t�madsz az egyik di�komra, m�ghozz� minden ok n�lk�l!
- S�rtegette any��kat – morogta Nicole k�nnyes szemmel. - Azt mondta, mocskos s�rv�rûek voltak!
- �s szerinted az a megold�s, hogy meg�tkozod az ilyen embereket?!
- De h�t Perselu… - kezdte Nicole, de Piton gyorsan f�lbeszak�totta, �s m�g gyorsabban k�rbe k�mlelt, mintha att�l f�lne, hogy valaki figyeli õket.
- Piton professzor – mondta nyomat�kosan. – Ne feledd, itt a Roxfortban, mint tan�r-di�k vagyunk… �hmm egym�snak.
- Akkor se mondhat ilyet any��kr�l! – csattant fel Nicole. K�ptelen volt kiejteni a sz�j�n a „Piton professzort”, s tehetetlens�g�ben k�nnycseppek ezrei hullottak arc�ra.
- N�zd –kezdte Piton. – Nem tudom helyettes�teni �desany�dat, �s nem is fogom. – itt meg�llt, �s a l�ny v�ll�ra tette kez�t. – Ne s�rj, az nem old meg semmit. Rem�lem, a Mardek�rba ker�lsz, �gy ahogy a sz�leid, �s az eg�sz csal�dod is odaj�rt – folytatta.- Azt a kis aff�rt Dracoval, pedig majd elint�zem.
- Nem akarok Mardek�ros lenni. – n�zett Piton szem�be Nicole. – gyûl�l�m az �sszes Mardek�rost.
Ezzel azt rem�lte, Piton megenyh�l, de erõsen t�vedett. A f�rfi arcvon�sai megkem�nyedtek, majd mielõtt elindult volna, csak ennyit mondott:
- Ne okozz csal�d�st.
Nicole n�m�n k�vette, s mikor egy kõsz�rny el� �rtek, Piton motyogott valamit, mire az utat engedve egy sz�d�tõ csigal�pcsõn maga m�g�tt felfel� invit�lta a l�togat�kat.
- J� est�t - motyogta Nicole, mikor megpillantotta az igazgat� urat, �s egy boszork�nyt mellette.
- �, j� est�t! – k�sz�nt�tte derûsen az igazgat�. – Isten hozta kegyedet a Roxfortban. A h�lgy Minerva McGalagony professzor, az igazgat�helyettes s egyben az �n j�vendõbeli �tv�ltoztat�stan tan�ra – a professzorasszony biccentett -, j�magam, pedig Albus Dumbledore vagyok.
Azzal az igazgat� egy sz�les mosoly k�s�ret�ben egy h�roml�b�, t�mla n�lk�li sz�khez vezette a megszeppent l�nyt.
- Nos, ez itt a Teszlek S�veg – azzal felmutatott egy kopott, s irgalmatlanul piszkos s�veget – amely beosztja �nt a n�gy h�z egyik�be. A Hugrabugba, a Holl�h�tba, a Griffend�lbe, vagy a Mardek�rba. K�szen �ll? – k�rdezte udvariasan .
- �hmm… igen, igazgat� �r.
Amint le�lt a sz�kre Nicole, McGalagony a fej�be nyomta a S�veget.
�pp azon t�prengett, milyen borzalmas napja volt, mikor esz�be jutott az a barna szemp�r, amit m�g a nagyteremben l�tott. Minden rosszban van valami j�. Gondolta, s elmosolyodott. �s abban a pillanatban a S�veg megsz�lalt:
- Griffend�l!
- Pomp�s, pomp�s! - csengett Nicole f�l�ben az igazgat� �rvendez�se. - Perselus, nem is gratul�l az unokah�g�nak? – Sz�gezte a k�rd�st Pitonnak.
- Dehogynem – hallatszott a nem t�l lelkes felelet.- Gratul�lok.
Nicole r� se mert n�zni nagyb�tyj�ra, tudta, hogy az az õ szem�ben ez fel�r egy emberis�gellenes bûnt�nnyel, hogy õ, Nicole a Griffend�lbe ker�lt, se nem Piton im�dott h�z�ba, a Mardek�rba. Igyekezett bûnb�n� arcot v�gni, de val�j�ban olyan boldog volt, hogy madarat lehetett volna fogatni vele.
- McGalagony professzor, k�rem, vezesse Miss Machintost a h�za klubhelys�g�be.
A professzorasszony b�lintott, majd kivezette Nicole-t az irod�b�l. A l�ny m�g k�sz�nni sem mert nagyb�tyj�nak.
McGalagony ismertette vele a h�zirendet, �s �va intette Friccstõl a gondnokt�l, �s annak undok macsk�j�t�l Mrs Norrist�l.
- Rem�lem, a h�z�hoz m�lt� m�don fog viselkedni Mis Machintos – fejezte be v�g�l.
- Igyekezni fogok – sietett megnyugtatni Nicole.
Mik�zben szelt�k a l�pcsõfokokat �s a folyos�kat, Nicole t�tott sz�jjal b�multa a megannyi mozg� festm�nyt (mily meglepõ), �s nyikorg� p�nc�lt. Gondolatban m�r megint teljesen m�shol j�rt. Csak McGalagony szavaira ocs�dott fel, egy R�zsasz�n ruh�s iszonyatosan k�v�r d�ma portr�ja elõtt.
- Savany� Uborka Csokol�d�val – mondta, mire a festm�ny utat engedve nekik od�bb �llt. - �me a Griffend�l - torony. Nem hiszem, hogy ilyen k�sõn m�g b�rki is fent lenne – Nicole az �r�j�ra n�zett, m�r 11 is elm�lt. – Az �n szob�ja fennt van, a l�pcsõ jobb oldal�n, az ajt�n az „�t�d�vesek” felirat �ll. Ne izguljon – pillantott a bizonytalanul pislog� l�nyra. – Holnap reggel b�rki sz�vesen kezel�sbe veszi. Most pedig menjen aludni. J� �jt.